Ez a kérdés
jutott eszembe, az idei MoodleMoot konferencián, ahol idén is 40-nél több
előadás hangzott el a 100-nál jóval több résztvevő előtt, akik közül legtöbben
a felsőoktatásból jöttek.
Úgy éreztem,
hogy múlt, jelen és jövő egyszerre van itt a konferencián, és az alapkérdés
leginkább az, hogy hogyan tudunk alkalmazkodni az oktatásban a megváltozott körülményekhez úgy,
hogy megtartsuk a régi értékeket is.
A gödöllői
Szent István Egyetemen rendezett konferenciát az egyetem rektora nyitotta meg. Bennem
elsősorban beszédének az a része maradt meg leginkább, amelyben azt mondta, a
könyv és az olvasás ma is fontos része a kultúránknak, attól, hogy ha nem
papiron olvasunk, hanem egy utazásra
például e-book-ot viszünk magunkkal, attól az még könyv marad. Meg hogy az e-learning
mellett a hagyományos oktatás is fontos marad, mert a tanárok személyiségének nagy
szerepe van az oktatási folyamatban.
Erről nekem
az jutott eszembe, hogy majdnem mindegy, hogy egy kezünkben tartott tárgyról
azt mondjuk, hogy ez egy elektronikus könyv, vagy pedig azt, hogy ez egy
számítógép, amin épp olvasunk valami könyvfélét, a lényeg az, hogy a könyvolvasás – éppúgy, mint a telefonálás
vagy a tv-nézés - átalakul és az adott célhoz jól használható funkciók
integrálódnak valamibe, ami bárhogy is néz ki, a lelke valójában egy számítógép.
És ettől az olvasás mint érték, nem vész el, hanem új lehetőségekkel bővül, és
csak rajtunk múlik, hogy ezt hogyan használjuk. Jó példa erre a konferencia
egyik előadása, amelyben az előadó néhány iPad-et osztott szét, amelyeken egy
általános iskolai biológia tankönyvet lehetett lapozgatni. És nem csak
lapozgatni lehetett az érintőképernyő segítségével, hanem a képeket kinagyítani,
rájuk kattintva videókat megnézni, azonnali értékelést adó tesztkérdéseket
megoldani, sőt az iPad-et elforgatva a könyvlapot más nézetben megjeleníteni.
Ami pedig a
tanárok személyiségét illeti, az sem csak a hagyományos keretek között
érvényesülhet, több példát is láthattunk arra (többek között az én előadásomban is), hogy a videóra felvett tanári előadást az e-learning tanfolyam részévé tették. És ezáltal a tanár
személyiségének szerepe nemcsak hogy nem lett kisebb az e-learning alkalmazásának
következtében, hanem éppen hogy nagyobb lett, hiszen sokkal többen láthatták az
előadását, mint ahányan befértek (volna) az előadóterembe.
Itt volt hát
a konferencián a múlt, a hagyományos oktatás, amelynek értékeit szeretnénk megőrizni,
és ezért - de lehet kényelemszeretetből is - félünk a változásoktól. Amint az egyik
előadó viccesen megjegyezte: „Egyetemet megváltoztatni olyan, mint egy temetőt átköltöztetni, ne
számíts a résztvevők segítségére.”
És itt volt
a jelen, a Moodle, amely immár a legnépszerűbb tanulásmenedzsment rendszer és
már nemcsak a felsőoktatásban, és néhány helyen a közoktatásban használják,
hanem a cégek is felfedezték. Az új verziói pedig egyre inkább nyitnak más
rendszerek felé, integrálnak új
technológiákat, válnak egyre felhasználóbarátabbá.
A jövő pedig
szintén megjelent, a mobil technológiára szabott tanulási módszerek, a
feltöltött tartalmakkal ellátott tanulásmenedzsment rendszer, a már említett iPad-en
lapozható könyvek szerkesztésére létrehozott
felhasználóbarát szoftver környezet, a Moodle és a Second Life előnyeit
integráló Sloodle vagy az egy tanfolyamon belül is különféle platformokat használó
oktatásmódszertan formájában.
Hol az
innováció mostanában? – keresem a választ a címadó kérdésre és most az oktatás
innovációjára gondolok. Az egyetemeken vajon, amelyeknek az oktatás mellett a kutatás a
főtevékenységük? A közigazgatásban, amely törvényekkel, rendeletekkel,
pályázatokkal tudja bővíteni vagy szűkíteni a megújúlás lehetőségeit, megszabni
irányait? A multicégeknél, amelyeknek
értékesítők hadát kell kiképezni és egyre kevesebb pénzből, egyre gyakrabban
változó tudást átadni? Vagy a
kisvállalkozásoknál, amelyeknek élet-halál kérdés, hogy tudnak-e versenyben
maradni, tudják-e a konkurenciánál jobban kiszolgálni ügyfeleiket? A válasz talán
az lehet, hogy ott, ahol a hallgatók, tanulók, polgárok, ügyfelek elvárásai
kikényszerítik a változást, amelyet meggyorsíthat az olyan, innovációra fogékony
emberek jelenléte és munkája, amilyenekkel itt a konferencián is találkoztunk.
